| Okos Házak : Miért nem terjedtek el nálunk a passzívházak? Olcsóbb az üzemeltetés is |
Miért nem terjedtek el nálunk a passzívházak? Olcsóbb az üzemeltetés is
Ilona 2007.07.30. 14:22
Hiába lehet a passzívházakkal töredékére csökkenteni az éves fűtési költséget, mégsem terjednek Magyarországon, mert építésük 15-20 százalékkal többe kerül a hagyományos családi házakhoz képest - derült ki két különféle passzívház technológia képviselőinek megkérdezésekor.
Miért nem terjedtek el nálunk a passzívházak? Olcsóbb az üzemeltetés is
2007-07-30 08:58:00 (Vg.hu) http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=182592&fr=lego
Hiába lehet a passzívházakkal töredékére csökkenteni az éves fűtési költséget, mégsem terjednek Magyarországon, mert építésük 15-20 százalékkal többe kerül a hagyományos családi házakhoz képest - derült ki két különféle passzívház technológia képviselőinek megkérdezésekor. Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezet építő tagozatának elnöke szerint ez az új házépítési technológia akkor terjedhetne el Magyarországon is, ha olyan állami támogatást nyújtanának az építőiknek, mint Németországban és Ausztriában, ahol a tartományok segítik a passzivházak építőit. Az ottani szabályok szerint a legfeljebb négy hálószobás, 150 négyzetméteres, úgy 200.000 euróba kerülő családi ház után vehető igénybe 30 százalékos kedvezmény. A támogatás feltétele, hogy a házat egy év alatt 15 kWh energiával ki lehessen fűteni négyzetméterenként.
A légtechnikai rendszerbe (hőcserélőbe) beépített fűtésrásegítés azonban csak megújuló energiaforrásból származhat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy napelemeket tesznek a ház tetejére. Az így termelt energiát folyamatosan átveszi a szolgáltató, majd amikor szükség van rá, akkor a hálózatból használ fűtésre villanyáramot a ház. Az ilyen könnyűszerkezetes ház falában 16 centiméter vastag szálas hőszigetelő anyag található, kívülről pedig 10 centiméter vastag grafitos polisztirol borítja az épületet (hagyományos expandált polisztirolból - például Ausztrotherm - 15 centiméter vastag kell a külső dryvit vakolathoz). A födémek 30 centiméter vastag szálas anyaggal hőszigeteltek, de a földön lévő padlóban is van 25 centiméternyi hőszigetelés. Átadás előtt a készházat feltöltik levegővel 0,5 bar nyomásig, és ezt úgy kell tartania, hogy egy óra alatt legfeljebb háromszor cserélődhet a levegő a hőcserélőn keresztül, mivel ez is szükségszerű velejárója a gépészetnek (az elszívott használt levegő hőcserélőn keresztül adja át a hőjét a beáramló friss levegőnek).
Magyarországon még nem épült ilyen ház, de a hagyományos készház bruttó 240 ezer forintos négyzetméterárához képest 15 százalékkal lenne drágább - mondta Kárpáti József. Az ISORAST Energiabarát Passzívház Építőrendszer magyarországi forgalmazója a Pegazus "MM" Kft. Lőrincz István ügyvezető az MTI-nek arról számolt be, hogy hiába épült Nyugat Európában már 20.000 ház ilyen technológiával, jó ha az idén sikerül az elsőt felépíteni Magyarországon. Maga a technológia olyan Neopor elemekből áll, amelyeknek belül vékonyabb, kívülről vastagabb az anyaguk és a két részt - szintén Neoporból való - bordák kötik össze. A bordák közé öntik a vasalt betont, amely a fal "tartását" adja, míg a Neopor hőszigetel. Az épület légtömörségét "Blower Door" teszttel vizsgálják meg, hogy az épületben megtermelt meleg ne szökhessen ki a nyílászárok melletti réseken. A külső Neopor vastagságától függően a falak hőátbocsátása (U-értéke)0,12-0,1 W/m2K - egy mai 38 centiméter vastag égetett agyag falazóblokk hőátbocsátása 0,4-0,5 körüli.
(A hőátbocsátás azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi falfelületen hány watt energia halad át egységnyi idő alatt akkor, ha a fal belső és külső felülete között egy Kelvin - K - fok a különbség. A Kelvin fok abszolút értékben megegyezik a Celsius fokkal, de nem a víz olvadáspontja, hanem az abszolút nulla fok a skála induló pontja.) Az ISORAST szerkezetet a német Passivhaus Institut minősítette és az ebből épített ház garantáltan kifűthető - évenként és négyzetméterenként - 15 kWh energiával. Ehhez az ablakok három rétegű üvegezéssel ellátottak és azok hőátbocsátása 0,6-0,7 W/m2K, ami jobb, mint egy kisméretű tömör téglából rakott 38 centiméter vastag falé. (Egy hagyományos, téglából épült családi ház fajlagos energia fogyasztása a 300 kWh-t is meghaladhatja négyzetméterenként egy évben). A Pegazus "MM" Kft. ezzel a technológiával négyzetméterenként nettó 180 ezer forinttól vállalja a házak szerkezeteinek az elkészítését, a kulcsra kész nettó ár pedig 238 ezer forinttól indul, de támogatják az önerős építést, amivel a költségeket lehet lefaragni. A szerkezetkész ár tartalmazza a falszerkezetek mellett a szintén passzív ház minősítéssel rendelkező ablakokat, valamint a légtechnikát is.
Egy ilyen 150 négyzetméteres családi ház fűtési energia igénye egy szezonban legfeljebb 2.250 kWh, amely a mai elektromos energia árakon 90 ezer forintba kerül. Amennyiben egy ekkora, hagyományos technológiájú házat gázzal fűtünk, akkor másfél - átlagos - téli hónapban rúg ekkora összegre a gázszámla. Így az 6-8 millió forint többlet beruházással áll szemben a - mai árakon - évi 400-500 ezer forintos fűtési díj megtakarítás. (Amennyiben napelem adja a fűtéshez szükséges villanyáramot, akkor gyakorlatilag ingyen van a téli fűtés).
MTI Eco
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
